Michael Schumacher hosszú karrierje alatt nem csak a legsikeresebb, de a legellentmondásosabb Forma-1-es versenyző is lett. A pályán és a pályán kívül is szinte évente keveredett összetűzésbe a rivális pilótákkal, illetve versenybírákkal.

1992: Senna szorításában

Az egyik teszten az akkor még a Jordanben versenyző Michael Schumacher bevágott az akkor világbajnok Ayrton Senna elé, akinek csak satufékkel sikerült elkerülnie az ütközést.

Senna a boxban dühösen rontott Schumachernek, majd torkon ragadta, és csak a mclarenes szerelők közbelépésének köszönhető, hogy nem fajult tovább az affér. Schumacher ennek ellenére viccesen fogta fel a dolgot, a jelenetet végignéző újságíróknak azt mondta: "Senna csak meg akarta masszírozni a nyakam."

1994: vb-nyerés botrányok közepette

Két évvel később nemcsak Schumacher, de istállója, az egész Benetton-csapat a vádaskodások célpontja lett. A riválisok azzal gyanúsították meg a Benetton csapatfőnökét, a pilóta mentoraként is ismert Flavio Briatorét, hogy a tiltás ellenére kipörgésgátlóval felszerelt kocsikat indít a versenyeken.

Mind Briatore, mind Schumacher tagadta a vádakat, a szakemberek ennek ellenére azóta is valószínűnek tartják, hogy volt valami ügyeskedés a kocsik körül, de a Nemzetközi Autósszövetség (FIA), nem merte kizárni az olasz csapatot.

Az összesküvés-elmélet megalapozottságát támasztja alá, hogy nem sokkal később Schumachert - kvázi revansként - szokatlanul kemény, két versenyre szóló eltiltással sújtották. Azért, mert Silverstone-ban - szintén Briatore utasítására - nem engedelmeskedett a kiállásra felszólító fekete zászlós figyelmeztetésnek, melyet Damon Hill felvezető körbeli megelőzéséért kapott.

Az 1994-es vb-t eldöntő ütközés, amikor Schumacher nekiment Hillnek

Másfél hónappal később, a belga futam után is diszkvalifikálták, mert a kocsiján a fenéklemez néhány milliméterrel vékonyabb volt a megengedettnél.

A vb-címről döntő Ausztrál Nagydíjon utolsó lehetőségeként - miután lecsúszott a pályáról és megrongálta a Benetton kerékfelfüggesztését - ráhúzta a kormányt az őt előzni próbáló Hillre, mert az könnyedén elment volna mellette.

Ütközés és kettős kiesés lett a vége, valamint az első vb-cím, mivel a német egypontos előnnyel érkezett az utolsó versenyre.

1995: a furcsa benzin

A szezon nyitóversenyén, Brazíliában Schumacher győzött, de a leintés után nem sokkal kizárták, mert az ő, illetve a második David Coulthard kocsijából vett benzin szabálytalannak bizonyult a futam utáni ellenőrzéskor.

Alig telt el viszont néhány nap, és az FIA - jogosan - arra hivatkozva, hogy a pilótáknak semmi közük ahhoz, mit töltenek a szerelők a kocsiba, Schumacheréknek visszaadta a pontokat, a csapatoknak viszont nem.

Bár 1995-ben simán világbajnok lett, egy-két ütközés azért becsúszott, de ezúttal nem ő volt a hibás. Ismét Hill próbálta megelőzni a német versenyzőt, először Silverstone-ban, majd Monzában és mindkétszer a kavicságyban kötöttek ki.

1997: Villeneuve-vel nem sikerült kitolni

1997-ben így próbálta meg Schumacher kilökni Villeneuve-öt

Egy meglepőn nyugodt, de tulajdonképpen esélytelen idény (1996) után Schumacher az 1994-essel megegyező szituációban - utolsó futam, egypontos előny -, Jerezben Jacques Villeneuve-re húzta rá a kormányt. Ekkor viszont csak ő esett ki, és bár kizárták az azévi pontversenyből, más büntetést nem kapott.

1998: majdnem nekiment Coulthardnak

A brit nagydíjon tízmásodperces "stop and go" büntetéssel sújtották, amire igen egyedi módon az utolsó körben állt ki, ám még mielőtt megkezdte volna a büntetés letöltését, a boxutcában(!) áthaladt a célvonalon, és megnyerte a versenyt.

A pályán Hakkinen nyert, a McLaren tiltakozott is, de az ellenőrök meghagyták Schumachernek a győzelmet.

Még ugyanabban az évben, augusztus végén egy, a Senna-konfliktushoz hasonló eset következett.

Schumacher Spában, szakadó esőben le akarta körözni David Coulthardot, de az előzés helyett hátulról belerohant.

Az ütközés után a háromkerekű kocsijával a boxba hajtott, kiugrott belőle, és azonnal a McLaren-boxba rohant, ahol ököllel rontott Coulthardnak. Ismét a McLaren-szerelők léptek közbe és akadályozták meg a verekedést.

Mint később kiderült, Schumacher azt gondolta, a skót pilóta direkt lefékezett előtte, hogy segítsen mclarenes csapattársának, a szintén a vb-címért hajtó Häkkinennek. Természetesen Coulthardnak esze ágában sem volt ilyesmi, Schumacher egyszerűen figyelmetlenül előzött.

1999: lábtörés és hergelés

Egy emlékezetes versenye 1999-ben is akadt Schumachernek, annak ellenére, hogy a fél szezont kihagyta a lábtörése miatt.

Visszatérésekor, Malajziában elsőként jött el a rajttól, maga elé engedte a vb-esélyes márkatársát, Eddie Irvine-t, majd feltartotta az egész mezőnyt, hogy az ír egérutat nyerjen. Ezt viszont nagyon ügyesen és szabályosan tette, így a kisebb futam utáni tiltakozás az ellenfelek részéről inkább csak sopánkodás, semmint indokolt támadás volt.

Irvine, illetve a Ferrari kettős győzelmét ennek ellenére megóvta a McLaren, mondván, a vörös autók oldalsó légterelői a megengedettnél nagyobbak voltak.

Az ellenőrök le is mérték az alkatrészeket, és miután azok tényleg szabálytalannak bizonyultak, Irvine-t és Schumachert is diszkvalifikálták.

A Ferrari persze fellebbezett, és csodák csodája, a másfél héttel későbbi tárgyaláson a légterelők már megfeleltek a reguláknak: a ferrarisok visszakapták a pontjaikat, melyekkel az év végén az istálló megnyerte a konstruktőrök világbajnokságát.

2001: Coulthard középső ujja

Schumacher 2000-ben viszonylag nyugodt körülmények között nyerte meg a világbajnokságot, a következő szezonban azonban újra egy kisebb Coulthard-balhé következett. Magny-Cours-ban a skót versenyző előzni akarta Schumachert, aki aggresszíven védte a pozícióját. A mclarenes végül el tudott menni a Ferrari mellett, és miközben előzött, a középső ujját mutatta a németnek.

2002: különös előzgetések

A legnagyobb fölénnyel megnyert vébé évében, 2002-ben történt az egész Forma-1-et megrázó, azóta már hírhedtté vált Schumacher-előzés.

Barrichello Ausztriában, a másik Ferrariban végig vezetett a versenyben, de a csapat utasítására a célegyenesben lassított le, és engedte maga elé Schumachert.

Az istállóvezetők próbálták magyarázni a döntés jogosságát, a szurkolókat viszont a félrebeszélés nem győzte meg, már a helyszínen kifütyülték Schumachert, aki leszállt a dobogó tetejéről és inkább Barrichellót küldte oda maga helyett.

Az eset miatt az FIA egymillió dollárra büntette a Ferrarit, ám a hivatalos indoklás szerint nem a befutó manipulálása miatt, hanem azért, mert Schumacher az eredményhirdetésnél megsértette a protokollszabályokat.

De ezzel még nem volt vége a Ferrari célegyenesbeli előzgetéseinek. Néhány hónappal később Schumacher, hogy visszadja Barrichellónak a győzelmet, Indianapolisban az utolsó métereken engedte előre csapattársát.

A legmeghökkentőbb azonban a német sztár futam utáni nyilatkozata volt: "Azt akartam, hogy holtversenyben érjünk célba".

Nehéz elképzelni, de valószínűleg tényleg ez volt Schumacher célja, hiszen Barrichello végül néhány ezredmásodperces különbséggel győzött, minden idők legkisebb különbségű befutóját produkálva.

2003: lassítás helyett gyorsítás

A 2003-as szezonban a Ferrarinak nem volt akkora fölénye, hogy effajta show-műsorral "szórakoztassa" a közönséget, de Schumachernek így is volt két necces pillanata.

A nürburgringi Európa GP-n Montoya akarta megelőzni a belső íven , amikor a ferraris megpróbálta becsukni előtte az ajtót. Schumacher terve balul sült el, ő csúszott ki és esett jónéhány hellyel hátrébb.

A német becsületére legyen mondva, hogy egy pillanatig sem hibáztatta Montoyát, inkább mosolyogva mondta: "versenybaleset volt".

Indianapolisban a sárga zászlós tiltás ellenére az első kanyar előtt előzte meg Olivier Panist, büntetést viszont nem kapott.

Schumacher azt mondta, még a tiltott zóna előtt ment el a francia mellett, ami valószínűleg igaz is, ám a sárga-lobógó első számú utasítását - lassíts! - biztosan megszegte.

A versenybírák szerint persze nem, Panis nyilatkozatát viszont érdemes meghallgatni az esettel kapcsolatban.

"Az első kanyar előtt lengették a sárga zászlót, lassítottam, és teljesen nyugodt voltam, hogy Schumachernek is ezt kell tennie, így nem előzhet meg. Erre a következő pillanatban azt láttam, hogy elhúz mellettem. Nem lassított, szerintem meg kellett volna büntetni" - mondta a leintés után a francia.

2004: ütközés Montoyával

A legsikeresebb szezonja nagyjából végig mentes volt a botrányoktól, kivétel a Monacói GP, ahol Juan Pablo Montoyával ütközött össze. Pontosabban a kolumbiai ment bele hátulról, és lökte ki, de a williamses állította, versenybaleset volt, mert a német befékezett előtte az alagútban. Ötös győzelmi sorozata szakadt meg az esettel, de a baleset után nem vádolta túlzottan Montoyát. Előnye óriási volt a pontverenyben, és az év közepén simán be is biztosította hetedik vb-címét.

2006: a vitatott időmérő

Így ünnepelte a monacói edzéselsőséget (fotó: AFP)

A 2005-ös, esélytelen szezonja után igen fordulatos év következett, melynek negatív pontja újra Monacóban jött el. Az időmérő utolsó percében Schumacher állt az időlista élén, de utolsó gyorskörében elrontotta az utolsó előtti kanyart, majdnem neki ment a szalagkorlátnak, és leállt a pályán. Azonnal sárga zászlós tiltás lépett életbe, a többiek lassítottak, így az igen gyors Alonso sem javíthatta meg idejét.

A kvalifikáció után a Renault azonnal följelentette Schumachert a versenybíráknál, állították, a német szándékosan állt meg, hogy akadályozza a többieket.

A rendelkezésre álló, belső kamerás, telemetriás adatokból nem lehetett százszázalékosan bebizonyítani, szándékosan állt meg, de a versenybírák megbüntették, másnap csak a mezőny végéről rajtolhatott. Schumacher tagadta, hogy direkt állt meg, a futamon ötödikként futott be.

Forrás: www.index.hu